Tűzjelző rendszerek

 

 

 

Tűzjelző rendszerek a következők kiépitésüek lehetnek:

Hagyományos (hurkos) tűzjelző rendszer, amely az egy vezetékhurkon levő optikai füst - hősebesség érzékelők jelzéseit fogadja, érzékelés esetén csak a vezetékhurok nyomvonala lehet az irányadó a veszélyeztetett helységet illetően.




Analóg - címezhető tűzjelző rendszer, amelynél az egyes vezetékhurkokon levő érzékelők meghatározott "névvel" rendelkeznek, így tűz esetén a veszélyeztetett helység pontosan behatárolható.





Inteligens tűzjelző rendszer, míg a hagyományos tűzjelző rendszerek csak regisztrálnak egy vészhelyzetet, addig az "intelligens" rendszer érzékelői folyamatosan közvetítik az információkat a jelzőközpont felé. A megbízhatóságot a központ és az érzékelők között fennálló állandó kapcsolat garantálja.

* minden eddiginél gyorsabb jelzési sebesség,
* minden eddiginél megbízhatóbb működés.

A jelzési szelektivitást biztosító egyedi cím - egy újszerű ötlettel - az érzékelő aljzatába dugaszolható kódolt műanyag kártya segítségével adható meg. Egy jelzőközponthoz akár sokszáz érzékelő is csatlakoztatható, a jelzési időtartam mégsem növekszik. Tűz esetén a veszélyeztetett területek érzékelői kitüntetett figyelmet kapnak. Nem kell várakozniuk, amíg a központ sorra lekérdezi az összes többi érzékelőt. Ennek révén a fejlesztők a megszokott 4 másodperces jelzési időt a másodperc tizedrészére csökkentették.

Füstérzékelők

Az optikai füstérzékelő a mennyezetre, illetve a helység legmagasabb pontjára szerelve a tüzet megelőző füstképződés hatására adja jelzését a tűzjelző központ, esetekben a riasztóközont felé.

 

 

Hősebesség érzékelő

A hősebesség érzékelőt olyan helyen szereljük, ahol gyakran előfordul üzemeltetésből adódó füst keletkezése (pl. konyha). A hősebesség érzékelő nem veszi figyelembe a füstöt, ugyanakkor hirtelen hőmérséklet növekedésre azonnal jelez.


Kézi jelzésadók:

A kézi jelzésadó jól látható helyre szerelve az épületben tartózkodók személyes tűzjelzését hivatott szolgálni. Az üveglap betörésével létre jön a riasztás.

Kültéri hang-fényjelző

Mint minden hang-fényjelző berendezés, a riasztások, esetleges veszélyhelyzetek együttes, nagy területen történő jelzésére szolgál. A tűzjelző központ vezérli, de lehet más megoldása is a jelző indításának.

 

 

Oltóberendezések

Az automata oltóberendezések  - nevükből adódóan - automatikusan oltják a tüzet. Vezérlése történhet a tűzjelző központról is, de szerelhető helyi, hőmérséklet növekedésre reagáló, un. patronos rendszer is.



 

Oltóeszközök

Az oltóeszközök a leggyakrabban használt berendezések, melyekkel a már kialakult tüzet lehet lokalizálni, illetve oltani. Lehet porral oltó, halonnal oltó, esetenként CO2 oltó berendezés. Mindig az éghető anyag tulajdonsága határozza meg az oltóberendezés fajtáját.



 


Tűzjelző központok

A tűzjelző központok speciálisan a különféle tűzjelző eszközök jelzéseinek fogadására alkalmazott berendezések. Lehet analóg, digitális, címezhető rendszer

 

 

 

Beltéri Hangjelzők

Mint minden hang-fényjelző berendezés, a riasztások, esetleges veszélyhelyzetek együttes, nagy területen történő jelzésére szolgál. A tűzjelző központ vezérli, de lehet más megoldása is a jelző indításának.

 

 

 

Vonali füstérzékelő

A vonali füstérzékelőt - nevéből adódóan - olyan helyeken alkalmazzák, ahol nagy, egybefüggő területeken kívánják a füst keletkezését jelezni (pl. csarnokok), itt ugyanis igen nagy számú füstérzékelőt kellene felszerelni.

 

Távfelügyelet

A tőzjelző berendezést célszerű távfelügyeleti rendszerre csatlakoztatni, amely adott esetben riasztja a tűzoltóságot. CSAK KIZÁRÓLAG ERRE A CÉLRA ENGEDÉLYEZTETETT TÁVFELÜGYELETI KÖZPONTRA CSATLAKOZTATHATÓ!

Fontos!

Fenti tűzjelző rendszereket - eltérően a riasztóközponthoz kapcsolható füst érzékelők esetétől TERVEZNI és ENGEDÉLYEZTETNI KELL !

Cégünk vállalja rendszerek tervezését, engedélyeztetését, kivitelezését, átadását, azaz teljes körű kivitelezését. Ehhez a feladathoz rendelkezünk az összes hatósági engedéllyel.

A beépített tűzvédelmi berendezések (tűzjelző, tűzoltó), az aktív tűzvédelmi elemek talán egyik leginnovatívabb területét képezik. Bár számos előrelépés történt a passzív tűzvédelem területén, hiszen az építési technológiák, illetve az építőanyag-ipar fejlődése szemmel látható a korszerű épületekben, a korszerű közösségi, ipari termelő, tároló épületek ma már elképzelhetetlenek tűzvédelmi automatikák (tűzjelző berendezés, automatikus oltó rendszer) nélkül.

Gyorsan változó világunkban az egyik legértékesebb dolog az idő. Van amikor a késedelem élet és halál kérdése lehet. Egy kezdetben kis tűzből pillanatok alatt katasztrófa keletkezhet. Ilyen helyzetben az IDŐ korszerű eszközök birtokában szövetségesünkké is válhat. A tűzről a pusztítás, az anyagi javak teljes megsemmisülése, az emberélet és biztonság, és általában az élet újbóli kezdése jut eszünkbe. Tapasztaltabb, vagy felkészültebb embereknek már elsődlegesen a tűz megelőzése, annak eszközei jelennek meg lelki szemei előtt.

A riasztó rendszerek mellett szükség lehet egyéb jelzőeszközökre is, melyekkel a lakás védelmét kiegészíthetjük, teljessé tehetjük, valamint azokat a riasztórendszer hálózatára csatlakoztathatunk. 

A PIR érzékelők egy lassan keletkező tűzet nem jeleznek, csak a hirtelen változó hőmennyiségre reagálnak. Egy tűz kialakulását mindig füstképződés előzi meg, ezért a jelzőrendszert füstérzékelővel kell ellátni. Ez lehet fotoelektromos füstérzékelő készülék, mely a levegő tisztaságának változását érzékeli. A füst szenynyezte levegő átlátszósága csökken, és ezt a fénycsökkenést jelzi a készülék. Az érzékelők egy LED kijelző felvillanása mellett folyamatosan mintát vesznek a levegőből, de saját működésüket és érzékenységüket is folyamatosan ellenőrzik. Időnként - évente egyszer, szennyezettebb környezet esetén többször is - tisztítani kell, vagyis az optikai érzékelőről el kell távolítani a szennyeződést. Felszerelésük ajánlott jellemzően füsttel égő anyagokhoz, de konyhákba is, vigyázva arra, hogy a sütőből kiáramló hirtelen hőváltozás ne okozzon téves riasztást.

Vannak olyan készülékek is, melyek működésének alapelve a levegő ionizációjára épül. Itt a mérőelem egy radioaktív - americium - test, mely a készülék elektródjai között átfolyó áramot méri. A tiszta és a füsttel szennyezett levegő vezetőképessége eltérő, és ezt a változást érzékeli a kiértékelő egység. Ha a mért érték a beállított határértéket túllépi, riasztás történik. Szintén a tűz jelzésére szolgál a hőmérséklet érzékelő, melyet állandó üzemű jelzőáramkörre kell felszerelni. Maximális munka hőmérsékletük 60-70 °C. Érzékelő eleme egy bimetál érzékelőpár. Fűtő-, tüzelő berendezések közelében, vagy gyorsan lángra kapó (vegyi) anyagok mellett érdemes elhelyezni, hogy a tűzveszélyt azonnal érzékelhesse, mert ez a beavatkozás és elhárítás szempontjából igen fontos.

A cégünk által ajánlott és tervezett, valamint telepített tűzjelző eszközök ugyan nem tudják megakadályozni a tűz keletkezését, de precízen, gyorsan és üzembiztosan jelzik már a tűz előjelét, a füst- és hőképződést.

A kivitelezés teljes folyamata:

Tervezés a vonatkozó jogszabályoknak, valamint a hatóságok elvárásainak megfelelően.

BM Tűzoltóság illetékes Tűzoltó Parancsnoksággal előzetes engedélyeztetés.
Egyeztetés más szakipari tevékenységet végzőkkel, generál kivitelezővel, kivitelezés, teljes körű tesztelés, oktatás.

BM Tűzoltóság illetékes Tűzoltó Parancsnoksággal Szakhatósági Hozzájárulás.

Fenti folyamatokat cégünk teljes egészében átvállalja megrendelőitől!

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A jogi környezet, ha nem is kellő ütemben, de képes volt követni a műszaki élet változásait, és a jogszabályok valamennyi szintjén megjelennek a tűzjelző berendezésekkel kapcsolatos követelmények.
Szabályozásra került mely berendezések tekinthetők tűzvédelmi berendezésnek (1996. évi XXXI. törvény, 27/1997. (IV. 10.) BM rendelet), hol kötelező beépített tűzvédelmi berendezést létesíteni (35/1996. (XII. 29.) BM rendelet), mikor kell a berendezés terveit, illetve használatbavételét engedélyeztetni (35/1996. (XII. 29.) BM rendelet), ki tervezhet beépített tűzvédelmi berendezést (32/1997. (V.9.) BM rendelet), kik az engedélyezésben résztvevő hatóságok, szakhatóságok (115/1996. (VII. 24.) Korm. Rendelet), mik a létesítés általános követelményei (35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, 2/2002. (I. 23.) BM rendelet), hogyan zajlik a használatbavétel és miként kell a berendezést üzemeltetni (2/2002. (I. 23.) BM rendelet).

a lap tetejére